Mert minden itt kezdődik el... a házba lépve, ez az első, ami azonnal meg is alapozza az otthon hangulatát. Emellett itt viszonylag kis helyen sok funkciót kell ellátni.
Először is sok szeparált tárolóhely kell, olyanok, melyek az esztétikum mellett funkcionálisan is megfelelnek a napi igénybevételnek: vagyis elrejtik a sebtében lerúgott cipőket, rendbeszedik a ledobott kabátokat, megőrzik az összes fél pár kesztyűt.
Aztán mivel innen indul és ide érkezik a család, kell ide egy amolyan mindent tudó-mindent rejtő family-center is: a kulcsoknak, esernyőknek, telefonoknak, pénztárcáknak, sürgős elintéznivalóknak, üzeneteknek stb.
És végül, de nem utolsó sorban, kell néhány "hangulat-alapozó", olyan ránk jellemző kedves holmik, képek, dekorációk, amik jöttünkben-mentünkben jókedvre derítenek és inspirálnak.
Na, akkor lássuk mindezt a gyakorlatban, a mi álomotthunkban.
Az igazat megvallva, pillanatnyilag ezzel a helyiséggel vagyok a legnagyobb gondban. Igen konkrét - és szerintem szinte már tökéletes - elképzelésem volt erről a helyiségről, amit persze a gyakorlat egy gyors mozdulattal semmivé zúzott. Az előszoba központi - stílusilag és funkcionálisan is - fókusz eleme az eredetileg is a főbejárattal szemben lévő régi, fakazettás ajtónyílás lett volna, mely ugyan eredeti funkcióját nem tarthatta meg, de újjászületett volna egy igen praktikus és esztétikus beépített kabát és táskafogas szerepében. Szóval valami ilyesmi 110 cm széles és 50-60 cm mély verzióban, ajtó nélkül, csak a szép, kazettás, fehérre festett, fa ajtótok és a hozzáillő régies, de míves kampók.
Ez adta volna az egész előszoba alaphangulatát, valamint a ház fő lakberendezési koncepciójának irányvonalát: régi- új szerepben, letisztult, friss, hagyományőrző, mégis fiatalos és kicsit modern.
Valami ilyesmi színvilágot képzeltem hozzá:
A koncepciót kiemelve ilyen (többnyire újrahasznosított) dekorációkkal:
Az ajtófélfa és az új ajtók között valami ilyesmi elrendezésben:
Hát ennek sajnos annyi. Pedig körmöm szakadtáig harcoltam ezért az ajtófélfáért, de több körben is megingott a léte. Először is kikerült az a 60 cm-s vályogfal, amiben eredetileg volt és bár sok rimánkodásom árán sikerült úgy kibontani a tokot, hogy később az eredeti helyére visszaépíthető legyen, és nagy nehezen azt is kitaláltam, hogy kerülhet be a 60 cm mély keret a 20 cm-s téglafalba (jó, ez így más tényleg kicsit sánta volt az eredeti ötlethez képest), ám hiába a nyertes csaták, a háborút végül elvesztettem és le kellett mondanom róla statikai és helykihasználási szempontok, valamint jól megalapozott szakmai és egyéb ellenérvek alapján. R.I.P.
Helyette viszont bekerült a képbe valami, amire egyáltalán nem voltam felkészülve: üvegtégla. Ez persze sehogy sem passzol az eredeti elképzelésembe, ámbár értem én, hogy így legalább kerül egy kis (sőt elég sok!) természetes fény a gardróbba is, amit kezdettől fogva nagyon hiányoltam, de valahogy sehogy sem áll össze a fejemben az egész. Az egész stílust és vele a ház stílusát is át kell gondolnom. Mert az üvegtégla mindenképpen modern és hangsúlyos, ezek után a ház többi részében a régi-új, hagyományőrző stb. koncepció igen sánta lenne. Szóval most próbálom kibogozni, hogy is, mit is.
Az üvegtégla a gardrób előszoba felőli falába kerül, reményeim szerint valami ilyesmi elrendezésben (sajnos az összes eredeti ötletemet leszavazták az építők statikai és egyéb indokokra hivatkozva):
A szimmetrikus elrendezéshez ragaszkodom, ez valahogy mindig vesszőparipám volt. Az üvegtégla egyébként már megvan: egyszerű, színtelen, hullámos, de nem mintás darab:
A padlóra eredetileg régies hatású fa padló került volna, de közben ebben is fejet kellett hajtanom a többség akaratának és beáldozni az esztétikumot a praktikusság oltárán, így valami fa hatású porcelánlap lesz itt és az egész étkező/konyha részen. Ilyesmiben gondolkodom:
Ez illene is a már meglévő laminált padlónkhoz, ami a nappaliban és a gyerekjátszóban lesz, és tetszik is.
A falszín az eredeti elképzelés szerint fehér vagy törtfehér (esetleg egy kis homokszínnel megbolondítva) lett volna, de az új koncepció szerintem mindenképpen valami merészebbet kíván. Hogy mit, azt még nem tudom. De lássuk a többit.Eredetileg ilyen "újrahasznosított szekrényeket képzeltem el a főbejárat két oldalára:
És ezt a vonalat szerettem volna végigvinni a magasabb cipősszekrényekben és a dekorban is:
Ezeken egyébként még gondolkodom, hogy esetleg az új koncepcióba is beleférnek majd, kis módosítással...
Amit viszont szintén nagy szerelmem és a régi elképzelésből egy kicsit kilógott, (illetve gondolkodtam némi átalakításon, hogy beleférjen), az ez a pad, ami az új designba passzol és kicsit talán kijelöli majd a vonalat:
Persze ablakszéles változatban, polc nélkül (az ide felesleges), béleletlen, natúr fonott kosarakkal/dobozokkal és esetleg valamilyen színes/mintás párnával, ami hangsúlyossá és egyedivé teszi. Mellé gondoltam állítani kétoldalról 1-1 klasszikus cipősszekrényt, a pad fájának színében.
Persze nem ilyen, hanem hosszú fém fogantyúkkal, de ez már részletkérdés.
Az ablakokra egyszerű bambuszrolót szánok (ahogy az egész házba tervezem):
És ami biztos, kell majd még egy nagy (talán kerek) tükör:
Persze most már nem ebben a stílusban sajnos. Valamint egy mini family-center, persze valami ide passzoló stílusban a WC ajtó és a kanadalló sarok közötti részre:
Aztán néhány iránymutató apróság a középső falrészre (vagy a gardróbajtó-WC ajtó közébe vagy a gardróbajtó-gyerekszobaajtó közé) még, ami szintén tetszett és talán passzol is az új vonalba. Egy ereklyetartó:
És a cuki kulcsos szekrényünk, aminek nagyon régen kerestem a helyét a házban (az eddigi előszobatervekbe sajnos sehogy nem fért bele), de most ez is lehet egy fókuszdarab:
Esetleg az ereklyetartó és e közé 2-3 vékony polc, néhány kosárka, egy fekete kréta vagy mágnestábla és kész is a family-center.
Kell még néhány dekor-elem: ügyesen tálalt családi fotók és feliratok, mint ezek:
És egy szülinap emlékeztető (persze nem pont ilyen!), ami nem csak szép, de hasznos is:
De ezek konkrét tervezésével még megvárom, amíg elkészül a üvegtéglás fal (elvileg már csak napok kérdése) és akkor a pontos méretek ismeretében már könnyebb belőni, mit és hogy szeretnék.
Persze néhány elmaradhatatlan elem: az ablakfülkébe virágok, stílusosan tálalva. (Oké ezek a konyhai képek, de majd frissítem ideillővel, ha meg lesz a végleges vonal)
Néhány nagy növény az üres sarkokba:
És persze, mivel szívszerelmem az ajtótok-fogas kiesett, kell valami megoldást találni a kabátok gyors, de mégis esztétikus, rendszerezett tárolására. Mert nem. Hiába van ott a gardrób egyetlen ajtónyitásra, nincsenek olyan illúzióim, hogy bárki is ott tárolná majd a kabátját. És ebbe kell integrálni, egy sokfogasos táskatartót is, igen, nekem.
Mondjuk ilyet:
Először is sok szeparált tárolóhely kell, olyanok, melyek az esztétikum mellett funkcionálisan is megfelelnek a napi igénybevételnek: vagyis elrejtik a sebtében lerúgott cipőket, rendbeszedik a ledobott kabátokat, megőrzik az összes fél pár kesztyűt.
Aztán mivel innen indul és ide érkezik a család, kell ide egy amolyan mindent tudó-mindent rejtő family-center is: a kulcsoknak, esernyőknek, telefonoknak, pénztárcáknak, sürgős elintéznivalóknak, üzeneteknek stb.
És végül, de nem utolsó sorban, kell néhány "hangulat-alapozó", olyan ránk jellemző kedves holmik, képek, dekorációk, amik jöttünkben-mentünkben jókedvre derítenek és inspirálnak.
Na, akkor lássuk mindezt a gyakorlatban, a mi álomotthunkban.
Az igazat megvallva, pillanatnyilag ezzel a helyiséggel vagyok a legnagyobb gondban. Igen konkrét - és szerintem szinte már tökéletes - elképzelésem volt erről a helyiségről, amit persze a gyakorlat egy gyors mozdulattal semmivé zúzott. Az előszoba központi - stílusilag és funkcionálisan is - fókusz eleme az eredetileg is a főbejárattal szemben lévő régi, fakazettás ajtónyílás lett volna, mely ugyan eredeti funkcióját nem tarthatta meg, de újjászületett volna egy igen praktikus és esztétikus beépített kabát és táskafogas szerepében. Szóval valami ilyesmi 110 cm széles és 50-60 cm mély verzióban, ajtó nélkül, csak a szép, kazettás, fehérre festett, fa ajtótok és a hozzáillő régies, de míves kampók.
Valami ilyesmi színvilágot képzeltem hozzá:
Helyette viszont bekerült a képbe valami, amire egyáltalán nem voltam felkészülve: üvegtégla. Ez persze sehogy sem passzol az eredeti elképzelésembe, ámbár értem én, hogy így legalább kerül egy kis (sőt elég sok!) természetes fény a gardróbba is, amit kezdettől fogva nagyon hiányoltam, de valahogy sehogy sem áll össze a fejemben az egész. Az egész stílust és vele a ház stílusát is át kell gondolnom. Mert az üvegtégla mindenképpen modern és hangsúlyos, ezek után a ház többi részében a régi-új, hagyományőrző stb. koncepció igen sánta lenne. Szóval most próbálom kibogozni, hogy is, mit is.
Az üvegtégla a gardrób előszoba felőli falába kerül, reményeim szerint valami ilyesmi elrendezésben (sajnos az összes eredeti ötletemet leszavazták az építők statikai és egyéb indokokra hivatkozva):
A falszín az eredeti elképzelés szerint fehér vagy törtfehér (esetleg egy kis homokszínnel megbolondítva) lett volna, de az új koncepció szerintem mindenképpen valami merészebbet kíván. Hogy mit, azt még nem tudom. De lássuk a többit.Eredetileg ilyen "újrahasznosított szekrényeket képzeltem el a főbejárat két oldalára:
Amit viszont szintén nagy szerelmem és a régi elképzelésből egy kicsit kilógott, (illetve gondolkodtam némi átalakításon, hogy beleférjen), az ez a pad, ami az új designba passzol és kicsit talán kijelöli majd a vonalat:
Az ablakokra egyszerű bambuszrolót szánok (ahogy az egész házba tervezem):
Aztán néhány iránymutató apróság a középső falrészre (vagy a gardróbajtó-WC ajtó közébe vagy a gardróbajtó-gyerekszobaajtó közé) még, ami szintén tetszett és talán passzol is az új vonalba. Egy ereklyetartó:
Kell még néhány dekor-elem: ügyesen tálalt családi fotók és feliratok, mint ezek:
És egy szülinap emlékeztető (persze nem pont ilyen!), ami nem csak szép, de hasznos is:
De ezek konkrét tervezésével még megvárom, amíg elkészül a üvegtéglás fal (elvileg már csak napok kérdése) és akkor a pontos méretek ismeretében már könnyebb belőni, mit és hogy szeretnék.
Persze néhány elmaradhatatlan elem: az ablakfülkébe virágok, stílusosan tálalva. (Oké ezek a konyhai képek, de majd frissítem ideillővel, ha meg lesz a végleges vonal)
Mondjuk ilyet:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése