Ötletek a gardróbhoz

Régóta álmodozom egy gardróbszobáról. Valószínűleg azért, mert nem igazán szeretem a bútorokkal telezsúfolt helyiségeket, inkább a szellős, világos, nagy terek vonzanak, ám a sok holmit valahova tenni kell és voila, lőn egy mindent elnyelő, mindent rendben és átlátható rendszerben tartó, sosem szemelőtt, de mindig kéznél lévő helyiség, hát lehet valami ennél tökéletesebb? Ugye nem. 

Álmaimban valami ilyesmi IKEA-s csodarendszer szerepel:

De persze sem ennyi helyünk, sem ennyi felesleges pénzünk nem lesz a belátható jövőben ilyen célra, így marad a jó öreg csináld magad kreatívan módszer. Van ugyanis egy igen érdekes formájú terünk, amit gardróbnak terveztünk. Ő az építkezés óta legtöbbet módosult helyiség, mert amikor kellett ide 5 cm, oda 20 és még ez is kerüljön kicsit arrébb, na azt persze mindig a gardróbom kárára követték el. Így itt kellett talán a legtöbb kompromisszum, de bízom benne, hogy a végeredmény mégis praktikus és kielégítő lesz. 
Tehát amivel gazdálkodhatunk:

A jobb oldalon a régi ajtónyílás csak egy vékony tégla hátlapot kap majd és bepolcozása után már kész is az igen menő süllyesztett szekrény, ám azt még nem döntöttem el, ez melyik oldalra (a gyermekjátszóba vagy a gardróbba nyílik majd).

Az előszobából nyíló 90-es ajtó ugyanolyan végig üveges osztott OBI-s ajtó, mint a gyerekszobában, a 75-ös viszont igazi kuriózum. Ez egy utólag betett tolóajtó, ami összeköti a fürdőt és a gardróbot, egyrészt, hogy fürdés után egyből öltözhessünk és ne kelljen vizes lábbal körbecsoszogni a fél házon, másrészt, hogy a fal túloldalán lévő mosósarokból a ruhák gyorsabban és rövidebb úton jussanak a helyükre - a franc se szeret az összehajtogatott ruhakupacokkal sokáig egyensúlyozni. Eredetileg ez az ajtó egy egyszerű, alsó-felső sínre szerelt bútorlap lett volna, ami a mosógép mellé siklik be a nagy fürdőszoba mosókonyhasarkában. Még egy rátett tükör gondolatával is kacérkodtam, csak azt kellett volna kitalálni, hogy óvjam meg tologatás közben a sérülésektől, karcoktól:

Ám az élet, a mesteremberek és túlbuzgó - de rám kevéssé figyelő - férjuram ismét felülírták a terveimet. Ugyanis határozott kérésem ellenére, a tolóajtó tervezett becsusszanási helye 10 cm-vel rövidebb lett, mint az ajtónyílás, így vagy nem lehet teljesen betolni és kinyitni az ajtót, ami ugye mondjuk egy összehajtogatott ruhakupaccal vagy jól megpakolt ruháskosárral egyensúlyozva elég hátrányos, hiszen ilyenkor minden cm számít, vagy más kevésbé egyszerű megoldás után kell nézni. Harmonikaajtóról hallani sem akarok, az én házamba ilyet csak a holtestemen keresztül visznek be, de még akkor is visszajárok kísérteni, annyi szent. Így végül, hirtelen ötlettől vezérelve, az előszobából legnagyobb bánatomra kiebrudalt szép, faragott, fa ajtókeret két oldala nyer új értelmet és életet tolóajtóként. Mivel ezek kb. 60-60 cm szélesek, ezért mindkét oldalukon meg kell válni 7,5-7,5 cm-től (így adja ki a minta és így egyszerre megszabadulunk a szétszerelésükkor szerzett sérülésektől is) így végül kapunk két 45 cm széles ajtószárnyat, amik középen mágnessel kapcsolódnak majd, tehát a 75 cm-s rést kényszermegoldásként egy 90 cm-s, két oldalra nyíló, duplaszárnyú tolóajtó takarja majd. Nem túl optimális, mert a belső oldalra oldalra így nyitott állapotban 1-2 cm-t kilóg majd a fürdőfal síkjából, de legalább a teljes nyílás-szélesség átjárható lesz és alapesetben úgyis zárt állapotban lesz majd. (Őt kell elképzelni duplán és 15 cm-vel karcsúbban)

Mondjuk persze a magasságot sem sikerült pontosan belőni, (mert hát miért is?!?) így egyenlőre elképzelhető, hogy ki kell majd találni valami toldást alulra vagy fölülre vagy is-is, de ezt pontosan úgyis csak akkor derül ki, amikor meglesz a végleges padlószint, tehát majd ráérünk akkor megoldani.

A burkolat olyan lesz, ami máshonnan megmarad (szőnyegpadló vagy lamináltpadló) alatta padlófűtéssel. A fal színe fehér, mert így is elég sötét lesz, még akkor is, ha végre sikerül beimádkoznom az előszoba felöli falába az üvegtéglákat. De kérem, itt tényleg csak a praktikum számít, sőt, szerintem az adja majd az esztétikumát. :)
A tolóajtó melletti 80 cm-s falra egy egész alakos tükröt tervezek. Ez a fal már úgyis veszett fejsze nyele, legalább lesz végre egy épkézláb tükröm a házban az öltözködéshez.
A gardrób vázához pedig van rengeteg régi, vagy máshol fel nem használandó szekrényünk, na ezeket kell majd adaptálni. Mint például:

Az üveges ajtó jobb oldali falára a 190 cm-s helyre tökéletes lesz ez az egyébként mozdíthatatlan monstrum, ami szintén a Házból maradt ránk. Tekintélyes méreteivel (180szx50méx185ma) igazi mindent elnyelő darab, ráadásul nagy rész már be is van polcozva. Annyi változáson esik át, hogy valószínűleg az ajtóitól meg kell válni, de egyébként is nyitott szekrényeket tervezek ide (ezért is gardrób szoba és nem gardrób szekrény lesz) és ezeket a gyönyörű színű, tömör fa ajtókat biztosan tudjuk majd hasznosítani valahol (pl. kerti asztalnak vagy valami támlának/polcnak. (A képen látszik rajta az építkezés pora, mert tényleg mozdíthatatlan - ahova először lerakták, onnan azóta senki ember fia nem vállalkozik az áthelyezésére, inkább kerülgetik:)

A baloldali beugróba kerül egy a konyhából megmaradt polcos szekrény (60x60x220) szintén ajtajai nélkül és mellé egy kis rattan négyfiókos (45szx35méx86ma, én csak úgy hívom - a bugyis:)

Közöttük a maradék 20 cm helyre egy sínre táskákat tervezek aggatni, alá pedig cipők kerülnek dobozokban. A konyhai 60x60-as szekrény tetejére kap egy polcot, ami a teljes beugrórészt lefedi és a rattan feletti 140 cm magas hely még akár elbír két sor sínt is, szintén rövidebb holmik (mondjuk táskák, felsőrészek, sálak felaggatásához.

Vagyis a szekrény és a fal közé két sor sín, alulra pedig a maradék fiókos rattan és kész is gardrób szerkezet, valami ilyesmi formában:

 Az üveges ajtóval szemközti fal is ezt az elvet követi majd. Mivel itt elég keskeny a hely (mindössze 28 cm mély ez a beugró, amiből ugye még a vakolás is elvesz majd pár cm-t) ezért ide is polcos-sínes akasztós falat terveztem. Középre kerül majd a konyhából megmaradt szuper kis barna (egyébként is nyitott) polc. Ennek egyetlen hátránya, hogy 40 cm szélességéhez 60 cm mély, így elhelyezni eddig sehova sem tudtam, de ha szépen hosszában félbevágjuk (márpedig miért ne tennénk?) akkor máris lesz két 40x30x185 cm magas polcos szekrénykénk, ami berendezés szempontjából már jóval barátibb méret. Na ebből az egyik kerül ide, két oldalára a már ismert 2-2 sínes megoldás, fölé pedig még két 30x180 cm-s polc, hiszen a teljes belmagasságot ki kell használni. Alá hosszútávon valami (talán zárt?) cipőtárolós megoldást keresek, de ez még nem kristályosodott ki teljesen, egyenlőre így is megfelel:

Nem is kell már más, csak az okos, praktikus kiegészítő ötletek. IKEA-s konyhai sínek, amiből szerencsére már van itthon egy rakat: sál, táska, ékszer és egyébtartónak:

Ezek mennek a szekrények oldalára és a maradék üres falfelületekre.
Aztán egy kiszuperált ruhaszárító (igen, ez is akad itthon, de jó, hogy nem dobtam még ki, pedig már sokszor nekiduráltam magam:) ebből lesz a tökéletes nadrág és szoknyatartó, valószínűleg a nagy monstrum egyik most még akasztós, de polcozásra váró oldalába:

Akár alacsonyabban elhelyezett sínekre is kerülhetnek a papucsok és cipők, ilyen kis ötletes cipővállfák és sínek segítségével:

És az apróságok, ékszerek sem maradhatnak árván, a maradék üres felületekre és a tükör köré ők kerülnek majd:

Az apróbbaknak készülhet szortiment pötidanonos pohárból és/vagy jégkockatatóból:

 A táskáknak pedig régi cipőtartó:

Persze ide is jönnek majd a szekrénytetőkre és az akasztós részek alá a földre az elmaradhatatlan, mindent elnyelő és rendezetten elrejtő dobozok, formára igazítva: 

Tehát a végső elrendezés valami ilyesmi lesz (a rajzon csak a fő elemeket jelöltem, a szekrények tetejére körben, mindig teljes szélességben végigfutó polc kerül majd):

És ha igazán profin szeretném csinálni: