A gyermekbirodalom

Szép új házunk egyik legnagyobb és legszínesebb helyisége a "gyermekjátszó" munkacímű nagy első szoba lesz. 23 nm-ével ez lesz a legméretesebb önálló helyiség, de valljuk be, funkcióját tekintve, itt van a legnagyobb szükség a térre. 

Egyenlőre (a prognózis szerint) két fiatalember birodalma lesz, így a színek és a dizájn is egységesen ennek megfelelő lesz. Nagyobbik fiúnk most 2,5 éves a kicsi pedig még ezután érkezik majd. Így tulajdonképpen egy 0+ felfelé alakítható szobácska kell, rengeteg tárolóhellyel, kreatív sarkokkal, színes részletekkel. Itt nem érvényesül majd a ház többi részére jellemző egyszerű-nagyszerűség. Egy gyerekszoba szerintem legyen színes és túlcsorduló, minden részletében izgalmas, inspiráló, felfedezésre váró birodalom. 

Mivel aludni nem itt fognak (legalábbis egyenlőre semmiképpen sem), így elsősorban az aktív elfoglaltság - vagyis szülői szakszóval a "kölök lefárasztás" helyszíne lesz. Nem titkolt célom továbbá az összes játék és gyerekholmi praktikus és átlátható tárolóhelyévé tenni, mert a mostani kis életterünkben az egyik ledühítőbb pont, hogy a gyermekünk egyszerűen nem fér el a játékaival piciny szobájában, így azok néha rohamszerűen, máskor szinte észrevétlenül teljesen elárasztják és belakják az összes helyiséget, minek eredményeképpen folyamatos és soha-véget-nem-érő küzdelmet folytatok a visszajuttatásuk érdekében, melyben többnyire - már csak a létszámbeli fölény miatt is - rendre alulmaradok. Itt azonban lesz hely játszani és lesz helye minden játéknak, így remélhetőleg a renitens kivándorlók esténként majd egy kosárba összedobálva, egyszerre visszavándorolhatnak esténként saját hazájukba.

De lássuk mindezt a gyakorlatban.

Egy egészen standard, 430x530-as téglalap alakú szobáról beszélünk, egyik hosszanti falának kezdetén a bejárata, egyik rövidebb oldalán egy nagy ablak és ennyi. Lehetőségek bőséges tárháza...

Egyetlen hátrányos tulajdonsága, hogy sajnos ez lesz a ház talán legkevésbé világos helyisége, mert az ablaka K-DK fekvésű és az utcára néz, de ezt próbáltuk ellensúlyozni a Ny-i tájolású széles (90 cm), végig üvegbetétes bejárati ajtajával.

A falak és a bútorok színével is igyekszem majd a szobát világosítani, de valahogy sehogy sem tudok megbarátkozni a fehér falú, fehér szekrényes gyerekszobák gondolatával. Tudom, hogy ez most a sikk, de nekem valahogy nem jön be. A falakra halvány, melegebb árnyalatú kékekben gondolkodom és hogy izgalmas legyen, a szemközti falakat festem majd egyformára, valami ilyesmire (halvány türkizbe hajló kék):

A két rövidebb falat pedig kicsit megnyújtom majd ezzel az optikai trükkel és hasonló színekkel (fehér - a hosszanti falak halvány türkizbe hajló kéke - egy erősebb türkizes kék):

 

Hosszas mérlegelés és ízlelgetés után ezeket a színeket választottam a Polifarbe Platinum palettájáról:

Az a legnagyobb problémám, hogy egyenlőre nem találtam olyan igazi, meleg hatású vízkéket vagy tengerzöldet, mint a fenti képeken, így lehet, hogy a második paletta lesz a befutó és egy passzoló zöldes árnyalattal melegítem az összhatást a kék csíkos falak mellett. Ebben az esetben a két kék és a fehér adja majd a csíkos rövidebb falakat, a zöldes pedig lehet, hogy felkerül a hosszanti falakra. Az ablak és a beépített/süllyesztett szekrény beugrója pedig fehér lesz. Vagy pont fordítva - még nem döntöttem el - pedig lassan aktuális lesz.
Valami ilyen színvilágot képzeltem ebben az esetben, de persze a fahéj színű fal nélkül:

A padló a nappaliba is vásárolt rusztikus antik tölgy lesz. Közepesen sötét, de hangsúlyos és összehatásában mégis meleg (nem csak a padlófűtéstől):

És akkor lássuk a berendezést. A leghangsúlyosabb fókuszdarab az IKEA-s EXPEDIT 5x5-ös dió színű óriás polcunk lesz, ami eddig a nappalink ékessége volt, most a gyerekszoba mindent elnyelő játékrendezőjévé válik. (a macska igazi és 6 kg, szóval talán jó méretaránynak...)

Persze idővel esélyessé válik egy festésre vagy tapétázásra, így fehér vagy nyír színű lesz, de első körben erre sajnos biztosan nem lesz időm, és végül is így is belefér majd a helyiség eklektikájába. Könyvek helyett a 35 x 35-ös fakkok játékokat rejtenek majd, az alsó két polc pedig óriási, színes szintén játéktárolós dobozokat.

A dobozok és a teljes dekoráció ezt a színvilágot kapja majd:

Ezenkívül ide kerül a kisfiam imádott nagy sötétkék kanapéja, ami akár játékhoz, akár délutáni szunyókáláshoz egy mozdulattal 180x200-es fekvőfelületű, jó kis alacsony ággyá alakítható. (nem, nem ilyen kopott, hanem a fenti kép ágyneműjéhez hasonló, gyönyörű, élénk, mélykék színe van, csak nem túl jó a fotó.)

Valamint  ide kerül egy méretes cseresznyeszínű sarok íróasztal (rá egyszer majd tv és/vagy számítógép, ha a kölkök nőnek és én beadom a derekam) és egy szintén cseresznye, most tv-szekrényként funkcionáló, de itt sok tárolóhellyel bíró, olvasó paddá avanzsáló 165 cm széles szekrény. 

Ez utóbbi kap majd egy színes, szivacstöltetű párnát ülőfelületnek és néhány színes (a fenti színpalettának megfelelő) díszpárnát.

Fölötte és a kanapé fölött is olvasó lámpa (a kettő közül valamelyik)

A szoba központi fényforrásával, egy ilyen óriás rizspapírlámpával megegyező dizájnnal:

És végül - ezen nagy szekrények kiegészítéseként a fent már vázolt stílusra varázsolva, néhány szekrényfelújító projekt a ház régi, maradék szekrényeiből, szintén a fenti színpalettának megfelelően, színes dobozokkal (is) tuningolva:

Ami a szobát igazán érdekessé teszi majd, azok a kreatív részletek. Mivel nagyobbik fiam igazi művészlélek, aki folyton alkot, így erre is megfelelő teret kell biztosítani. A szintén meglévő IKEA-s LACK dohányzóasztalunkból lesz neki egy hasonló (csak tégalap alakú és egy alsó polcos) alkotóasztalka, közvetlenül az ablak alatt.

Az asztalban található polc rejti majd szintén kosaras/dobozos megoldással a rajzeszközöket, papírokat, krétát, gyurmát, miegymást. Mellette a szintén IKEA-s edényszárítóból papír és mappatartó lesz:

A kész műveknek pedig kiállítási lehetőséget biztosítunk a szabadon maradó falfelületeken:

Kell még egy olvasósarok, mert könyvfaló is a lelkem és szeretném, ha ezt a jó oldalát később is megőrizné. Ez az olvasópad melletti sarok részen kap helyet, a bejárati ajtóval szemben. Az biztos, hogy ide kerül az ugyanilyen, szintén IKEA-s csepp hinta is:

És az is biztos, hogy a könyvespolcokat a sarokban rendezem majd el, nem gerincükkel, hanem címlapjukkal előre fordított könyveknek megfelelő megoldással:

A másik variáció, hogy a régi 120 cm széles ajtónyílásból, amit eredetileg úgy terveztük beépíteni, hogy a gardrób felé adjon egy 40 cm mély beépített polcot, mégis hagyunk ide is egy 10 cm-s beugrót és abból lesz egy ilyen állású, csak süllyesztett könyvespolc. Így talán stabilabban állnak majd a könyvek - vagyis nehezebb lesz egy mozdulattal lesöpörni az összeset, kevésbé porosodnak és nem mellesleg még jól is néz ki:

A sarokba pedig akkor mehet egy ilyen, csak nem kréta, hanem mágnesfal is:

Krétatáblánk ugyanis már van, ez a könyvek megóvás érdekében az ablaktól jobbra, a "művészrészlegbe" kerül majd (ugyanilyen, csak kékben):

Persze a rengeteg könyvnek és miegymásnak ez úgysem lesz elég, ezért gondolkodom azon is, hogy a konyhában már bemutatott raklap polcokat használjam a fenti elrendezésben, szépen lefestve a színvilágnak megfelelően.

Ez egyrészt költséghatékony, másrészt a szoba bútorzatát is egységesebbé teheti, mert más raklap elemek is tervbe vannak véve. Igazából csak az a kérdés, milyen minőségű raklapot tudunk szerezni, mennyire lehet majd szálkamentessé tenni biztonsági okokból, hiszen ez akár meg is vétózhatja az egész projektet...

Ezenkívül kell még néhány lehetőség a fizikai aktivitás kiélésére (főleg télen), erre remek a már bemutatott hinta mellett a szoba átelleni sarkában egy színes raklap-bordásfal:

 

És végül el is érkeztünk a tárolás utolsó lépcsőjéhez, az apróságokat rejtő kis tárolókhoz. A maradék üresen árválkodó falfelületekre random feldobálunk néhány ilyen IKEA-s fűszerpolcot (kivéve, ha mégis marad a raklap dizájn, akkor ugyanis az aprópolcok is ebből lesznek):

A rengeteg labdát gumikötelek tartják majd kordában:

A ruhák pedig mókás-gyerekbarát fogasokat kapnak:

A szennyest pedig mi más tüntethetné el, mint egy naaagy halacska:

A szoba utolsó eleme a dekoráció, amit részenként már említettünk. A gyerekszobában sem hiszek az öncélú, csak díszítő elemekben (nekem ezek továbbra is csak porfogók), így a már bemutatott kisebb nagyobb - de mindenképp színes és ízlésesen díszes berendezési tárgyak egyben a dekoráció javát is adják majd. Vagyis itt érvényesül majd a legszigorúbban a praktikus-esztétikum elve, hiszen a játékok, bútorok és egyéb használati tárgyak már önmagukban is színesek és ezzel elég díszessé, nyüzsgővé, ingergazdaggá teszik a szobát. Persze a bútorok mellett egy-két "kényelmi"elem azért az én ingerküszöbömön is átfér. Mint például ezek a rendkívül praktikus, óriás hempergőpárnák (szintén a fenti színpalettának megfelelő, a dobozok díszítő-bevonó anyagából készült, vagy azzal díszített huzattal):

És ez a szuper kábelrejtő megoldás:

Aztán a redőny is illeszkedhet a sokat emlegetett színvilágba,hiszen előtte úgyis csak az egész házban megszokott, legegyszerűbb átlátszó-fehér, minta nélküli, földig érő függöny lesz, semmi egyéb:

Végül, ha még mindig nagyon üresnek és ingerszegénynek tűnnének a falak, maradok a jól bevált (mert sosem porosodó) falfestésnél és becsempészem valahova nagy fiam kedvenc virágát vagy állatait:

És esetleg (de csak legvégső esetben) egy-két ilyen táblát vagy montázsfalat: